Magyarország legnagyobb finggyüjteménye!

A fing meghatározása általánosságban Forrás: Egy zseni naplója, Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2006, 240. oldal. Arta

Forrás wikipédia

A fingot - melyet a görögök pordénak; a latinok crepitus ventrisnek; a régi szászok partinnak vagy furtinnak; a németek Fartzennek; az angolok pedig Fartnak neveznek - olyan szelek alkotják, amelyek hol zajosan távoznak, hol viszont hang nélkül, szép csendben surrannak ki. Ennek ellenére vannak olyan korlátolt, sőt vakmerő szerzők, akik makacsul és pimaszul azt a képtelenséget állítják - Calepinóval és egyéb, már elkészült, illetve készülő lexikonokkal szemben -, hogy a francia pet, fingás szó igazából, vagyis természetes értelmében csakis arra a fajtára alkalmazható, amely zajosan távozik; Horatius egyik sorára hivatkoznak, mely azonban korántsem ad teljes képet a fing természetéről: Nam displosa sonat quantum Vesica pepedi. SAT. 8. /Akkorát fingottam, hogy egy felfújt hólyag se durran nagyobbat./
De ki ne érezné, hogy Horatius e sorban a "pedere" szót generikus értelemben érti? Mi szükség volt úgy beállítani, mintha a „pedere” szó pusztán hangot jelentene, hogy csakis arra a fingfajtára alkalmazható, amely távozáskor durran is? Saint-Évremond, a kellemesdús filozófus egészen másképp vélekedik a fingról, mint a közönséges halandók: szerinte az sóhaj; és egyszer így szólt kedveséhez, miután elfingotta magát előtte:
A bánattól, mit drága hölgy
Ádáz haragja kelt bennem
Szaggatták szívem sóhajok
Az egyik megrettent,
S nem mervén menni szájon át
Kiment egy másik járaton
(1955)

Janus Pannonius Forrás: Ugyanarra

A magyar költészetben a fing a XV. században jelent meg először. Janus Pannonius Luciához írt verseiben szörnyű mennydörgésnek, illetve "rút morajnak" nevezte a jelenséget, és felszólította a lányt, hogy legalább dugás közben ne fingjon.

Lúcia, dugni akarsz. Rendben, de csak oly kikötéssel, hogy féken tartod segged rút robaját.
Megfogadod, de csak úgy hiszem el, ha te zálogot adsz rá, ámde a farkam még így sem hisz teneked.
(Török László fordítása)

LÚCIÁRÓL

Lúcia már lefeküdt, széttárva ajánlja a testét,
S már felemelt lábát érzem a vállaimon:
Íme, mikor szörnyen megdördül az alfele, mintha
Felhőből villám csapna le nyár idején.
Megrettenve hagyok mindent, beborítom az orrom,
Kedvem már lekonyult, szégyenem el-tovaűz.
Lúcia, ágyékod nekem így örömöt sose ád majd,
Fékezd alfeledet, hagyja el ezt a szokást.
(Csorba Győző fordítása)

Le Petomane Forrás: Wikipedia

Image Sample

Minden ember átlagosan 200 - 2000 ml gázt / nap ( az átlag 600 ml ) enged ki magából. Ez naponta 13-14 fingást jelent. A bélgáz fő alkotóelemei az oxigén, nitrogén, hidrogén, szén-dioxid, hidrogén-szulfid, ammónia és metán. Ez utóbbi három felelős a kellemetlen szagért, valamint a bélgáz minimális mennyiségben olyan rossz illatú aminosav-maradékokat is tartalmazhat, mint a putricin és a cadaverin. A bélgáz(fing) nagyobbrészt az étkezés közben lenyelt levegőből ál és kisebb részt a bomlástermékekből. Szóval, aki lasabban eszik, kevesebbet szellent. A hangosság és a szag, erre van egy teória. A bélben a légbuborékok a bélmozgás hatására összegyűlnek és nagyobb buborékokká állnak össze. Viszont ezek a nagyok talán(!) több lenyelt levegőt tartalmaznak. Míg az apró és halkan kicsusszanó "puki" esetleg tiszta putricin és cadaverin. Vannak tehetséggel megáldott emberek, akik a megfelelő izomzattal különböző dallamokat képesek eljátszani (elfingani). Ilyen volt a legendás fingművész Joseph Pujol (1857. június 1. - 1945) aki 22 éven keresztül 1892 -től, a Párizsi Varieté Moulin Rouge - ban (Vörös Malom) hatalmas sikereket ért el. Többek között utánozta a zivatart, ágyukat és több tucat nemzeti himnuszt. Ezt a technikát "Petomanen" nak hívták ("A fing" franciául "le pet"). Ez nem a természetes baktériumok által erjesztett gázokon alapult, hanem azon különleges tehetségén, hogy a fenekével szívta a levegőt! Az egyik TV adó, tudományosan is bebizonyította hogy a fing, igenis meggyújtható! Tehát Bizonyítottan ég! Mi is kaptunk egy rövid videót, ahol begyullad! A videók menüpontnál megnézhetitek.

Joseph Pujol (1857 – 1945) Forrás: Wikipedia

Image Sample

Híres volt abdominális izmainak különleges ügyességgel való szabályozásáról. Ez a képessége megengedte neki, hogy akkor eresszen gázt amikor akart. Színpadi neve két francia szó összeragasztásából ered: peter (fing) és mane (mániákus). Joseph Pujol Marseille-ben született, egy kőműves és szobrásznak öt közüli egyik gyereke volt. Alig fejezte be iskoláját, amikor egy különös élményben volt része: úszás közben a tengerben búvár módra a fejét a vízbe merítette és lélegzetét visszatartva mintha jéghideg víz hatolt volna be a fenekén. Mikor a vízből kijött szemével tapasztalhatta, hogy valóság volt: tengervíz csorgott ki a fenekéből. Ez az élmény kissé megijesztette. El is szaladt a doktorhoz, de az megnyugtatta, hogy félelemre nincs semmi oka. Mikor katonai szolgálatba lépett, testének különös tulajdonságát megemlítette körlettársainak és persze be kellett nekik bizonyítani, hogy ez nem füllentés. Így hát vizet szívott fel a beleibe a mosdótálból és több méterre fecskendezte ki a többiek nagy szórakozására. Később arra is rájött, hogy levegőt is tud beszívni. Szakmája ugyan sütőmester volt, de elhatározta, hogy ki fogja próbálni, hátha különös képességét színpadon a kenyérsütésnél jobban tudná értékesíteni. Először Marseille-ben lépett fel 1887-ben sikeresen, ami arra késztette, hogy Párizsba menjen. Odaérve a híres Moulin Rouge színpadán lépett fel sikeresen 1892-től és a színháztól alkalmazást is kapott. Mutatványainak csúcspontja gumicsövön keresztül való furulyázás és speciális hangeffektusadás volt, úgy mint ágyúdörgés és villámháború utánzása, és a gyertyát is el tudta fújni több méterről. 1894-ben a Moulin Rouge igazgatója beperelte Pujolt mert egy önálló impromptu-előadást tartott egy anyagiakkal küszködő barátjának megsegítésére. A pereskedés eredménye az volt, hogy Pujol otthagyta a Moulin Rouge színházat. A jól fizető foglalkozást azonban nem hagyta abba és egy utazószínházat szervezett magának, amit Théâtre Pompadour-nak nevezett el. Az ezt követő évtizedben Pujol elhatározta, hogy színpadi számát kissé ki fogja finomítani. A legkedveltebb mutatványa egy falusi udvar állatai által képzett hangok utánzása volt, de a mutatvány csúcspontja a San Francisco-beli 1906-os nagy földrengés által keltett dörgés utánzása volt. Az első világháború embertelenségei Pujolt elrettentették a színpadtól és visszavonult sütődéjébe, Marseille-be. Később egy kekszgyárat nyitott ki Toulonban. 1945-ben halt meg, 88 éves korában.

 

Magyarország legnagyobb finggyüjteménye by Fing